Márton nap, november 11.

 

 

 

 

A Márton-nap története

 

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában.

 

Mindenszentek - Halottak napja

 

 

 

 

A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival.

A CSALÓ


A csaló neve, Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami tudatlan ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és megkérdeztem, melyikük az a híres Péter, ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, hanem a Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam.

Mert én ezt a körtét akarom odagurítani annak a Péternek, akit keresek.

 

OKTÓBER 6. Az aradi tizenhármak

 

Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. Így a nemzet vértanúi lettek: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

Aranyosi Ervin: A szeretet muzsikája

A billentyűt lenyomva,
egy érzés hangja szól,
ha újabbat lenyomnál,
az rögtön válaszol.
Így szólal meg a szív is,
ha szeretetre vár,
s egy másik dobbanása
szép választ komponál.

Az együtt dobbanások,
adják a dallamot,
melyek zenévé lesznek,
ahogy múlnak napok.
Az élet muzsikáját
e zene tölti meg.
Zene nélkül az élet:
végtelen hosszú csend!

*

 

EyNeAT kizyfzylbesh, [url=http://rzmuygonunrs.com/]rzmuygonunrs[/url], [link=http://evlzkcbxtyze.com/]evlzkcbxtyze[/link], http://bfrtpbdnzyfd.com/

A felújított Margit Híd a szép díszeivel

 

 

 

 

 

Zene: BNZ - A Summer night with You

 

 

 

 

 

*

 

 

 

Kisfaludy Károly: Honvágy.

 

 

 

 

 

Sötét olajfák illatos hüsében
Ül a bús vándor, könny ragyog szemében,
S mélyen sóhajtva vissza-visszanéz!
Kedves hazája tün fel képzetében,
Hajlékát véli a távol ködében,
S örömreszketve nyul felé a kéz.

Az esti szellő honnyelvét sugalja,
Szeretti nyájas üdvezlésit hallja
A szép csalódás szellemajkain;
Ujulva kél a multnak égi kéje,
S vidám alakként lengedez feléje
A boldog sejtés fellegszárnyain.

Szülőföldéig terjed láthatára,
S békén mosolygva csendes alkonyára
Édes felejtés karján ringadoz;
S mint egykor ősi háza szük körében,
Első vágyási lobbadó hevében
Könnyült kebellel ifjan álmadoz.

A KENYÉR ÜNNEPE

 

 

 

Az ember már a Krisztus előtti időben megünnepelte az aratás befejezését, melyben kifejezte örömét, ha gazdag termést takaríthatott be. A jó termés eloszlatta a gondot, hogy egész évre legyen kenyér, amely az ember legfontosabb tápláléka. A kenyér ünnepének gyökerei a középkori liturgikus ünnephez nyúlnak vissza, amely az Apostolok oszlása néven (Festem divisionis Apostolorum) volt ismert. Napja július 15. volt, míg a Trienti Zsinat határozata értelmében kikerült a liturgikus körből (ez a zsinat csökkentette az ünnepek korábban igen nagy számát).  Az aratás, az új kenyér ünnepét azonban megőrizte a szakrális néphagyomány, majd a rendeletben elhatározott ünnepek kerete. 
A gabonafélék ősidők óta az emberi táplálkozás legfontosabb elemei közé tartoznak, a kenyérfogyasztás egyidős az emberiséggel.

Reviczky Gyula: Szent István napján

 

 

 

               I.
Hatalmas, bölcs, előrelátó
Jézus tanát megismerő;
Néped’ pogányságból kiváltó,
Te jóság, bölcseség, erő!...
Kinél dicsőbbet és nagyobbat
Nem szülnek hosszu századok:
Első királya magyaroknak,
Áldassék áldott jobb karod!

Hazámnak szentje, nagy királya!
Tisztelni meg nem szűn’ e nép.
Kezében a kereszttel állta
Meg ezer éven át helyét.
Török félhold, tatár s a német
Hiába vívták ekkorig:
A vésszel mindig szembe nézett,
Mohácstól le Világosig.