Június 29. Péter-Pál - Aratás kezdete.

 

 

Június 29. Péter-Pál - igazi - névünnepe. 

Jeles nap ez azért is, mert a magyar hagyományok szerint a "búza töve megszakad", és - ha az Égiek is engedik - ilyenkor kezdődik az aratás.

Péter apostol, az első pápa és Pál, a népek térítő apostola. A hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki Kr. u. 67-ben Rómában. Pétert keresztre feszítették, saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint Jézus Krisztus, Pált pedig lefejezték, mert mint római polgárt megillette e tisztes halál.

JÚNIUS 21.

NYÁRI NAPÉJEGYENLŐSÉG, A CSILLAGÁSZATI NYÁR KEZDETE

 

 

 

 

 

Június 21-e a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé.

Szent István ünnepe a Bazilikában 

Szeretettel közöljük a kedves Testvérekkel, hogy a héten szerdán, augusztus 20-án honalapító szent királyunk, Szent István ünnepe lesz. 

Nemzeti ünnep és egyben bazilikánk búcsúja.

Reggel 8 órakor a Szent Jobbot ünnepélyesen kihelyezzük a bazilikába, ahol a hívek folyamatosan tiszteleghetnek előtte.

Délelőtt 10 órakor lesz bazilikánk búcsújának ünneplése. A szentmisét a plébános és a két káplán együtt mutatja be, ünnepi szentbeszédet idén Dr.

 

 

 

*

 

 

 

Karácsonyi magyar népszokások 1.


Karácsony napján a népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betlehemezésre is.

A karácsonyi ünnepnek már régóta része ez a dramatikus játék, amelyet eredetileg a templomokban vagy azok előtt adtak elő. A játék Jézus születésének fontosabb eseményeit mutatja be a Biblia alapján. Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól és számos változatban népszokásként élt tovább.

Karácsonyi magyar népszokások 2.

A karácsonyi asztal néphagyományaiban fontos szerepet játszott az ünnepkör. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak.



Mi is került a karácsonyi asztalra?

Elsősorban egész kenyér, sőt néhol kalács is, hogy egész esztendőben legyen.

Az asztalra gabonamagvakat helyeztek el, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született.

Ismeretlen szerző: Advent

 

Az első gyertyát gyújtsuk azokért, akik már nem lehetnek velünk.
A bölcs szívű vénekért, az ártatlan elesettekért.
Azokért, akik úgy óvtak minket az elmúlástól,
hogy maguk múltak el. Legyen övék az első gyertyaláng.
Azoké, akiknek lábnyomaiban újra kisarjadt a fű,
újra születtek a fák, és minden, ami élet.
Az édesanyákért, a jóságért, és gyermekeikért,
akik továbbra is őrzik a szeretet hatalmát.
Az emberi mulandóság felett érzett bánat idején
sem szabad megfeledkeznünk róluk.

Június 24.     

Keresztelő Szent János születése - "Szent Iván Éj"

Európa számos vidékén még napjainkban is él a nyárközépi tűzgyújtás szokása. Tánccal, énekléssel, tűzön átugrással ünneplik a napfordulót.

Az ősember, aki még mágikus összhangban élt a természettel, a tűzgyújtással minden bizonnyal a Napot próbálta meg támogatni a sötétséggel vívott harcában.
A kereszténység uralomra jutása után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult, ennek ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét.

Június 8.      Medárd napja

 

Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek a szent nevenapjához kapcsolt, népszerűen megfogalmazott eredményei. 

 

 

Ha most esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás, de ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik.
A negyven egyébként bibliai szent szám. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire.

 

 

 

                                                          

 

 

       

 

 

Szeretnék ezzel a  kis versikével nagyon Boldog Karácsonyt kívánni minden klubtagnak.

 

  A kicsi fenyõ

 

Az erdõn nõtt egy kicsi fa, nem volt se nyír ,se tölgy,
Egy öreg fenyõ kisfia, mely télen, nyáron zöld.
A szellõ dúdolt altatót, oh, aludj kis fenyõ,
A hó meg adott takarót, ha nagyobb hideg jõ.
Ám egy téli szép napon, jött egy apró szán,
Oly simán siklott a havon, s úgy szikrázott a hám.
A szánkó elõtt ló dobog, s egy ember szállt le ott,
S a fejsze egyre csattogott, a fenyõ pattogott.

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A téli napforduló átalakulása

A téli napforduló napja az év egyik olyan sarokpontja volt, mely a nyári napfordulóval (azaz a Szent Iván-éjszakájával) együtt egységes keretet adott az idõszámításnak. Míg a nyári napforduló során a legmagasabban állt a Nap, és a legrövidebb éjszaka következett be, addig télen a legalacsonyabban delel a Nap, és ekkor van az év leghosszabb éjszakája is.