Szalai Borbála: Újévi kivánság

Tiktakolva
jár az óra –
pergeti a perceket,
mutatója
nesztelenül
éjfél felé lépeget.

Útra készen
áll az óév:
vállra vette batyuját,
szolgálatát
hamarosan
új esztendő veszi át...

Tizenkettőt
üt az óra –
s a várt vendég beköszön:
fenyőfákon
gyertyák gyúlnak -
minden csupa fényözön...

Hozzon ez az
új esztendő
mindenkinek örömet,
békességben,
boldogságban
nőjenek a gyerekek! 

*

Nagy László : Adjon az Isten

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne düljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett életet --
nekem a
kérés nagy szégyen,
adjon ugyis,
ha nem kérem.

*

Petőfi Sándor: KARÁCSONKOR
             

Énhozzám is benézett a karácson,
Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson
És rajta egy pár reszkető könyűt.

Menj el, karácson, menj innen sietve,
Hiszen családok ünnepnapja vagy te,
S én magam, egyes-egyedűl vagyok.

Meleg szobám e gondolattól elhül.
Miként a jégcsap függ a házereszrül,
Ugy függ szivemről ez a gondolat.

Hej, be nem így volt, nem így néhanapján!
Ez ünnep sokszor be vigan viradt rám
Apám, anyám és testvérem között!

Juhász Gyula: Betlehemes ének

Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
Ki Betlehemben született ez este
A jászol almán, kis hajléktalan,
Szelíd barmok közt, kedves bambinó,

Ó, emberek, gondoljatok ma rá:
Hogy anyja az Úr szolgáló leánya
És apja ács volt, dolgozó szegény
S az istállóban várt födél reájuk.

Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
A betlehemi kisded jászolára,
Amely fölött nagyobb fény tündökölt,
Mint minden várak s kastélyok fölött.

Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz,
A kerek föld mindegyik gyermekéhez
Egy üzenettel jött: Szeressetek!

Ez a Karácsony más lesz!

Ez a címe annak a cikknek amely megjelent a Blikk Nők újságban olasz Júlia kommentálásában.

A Szenteste  legtöbbeknek a hagyományról szól, egy komoly fordulat azonban az  ünnepeket is megváltoztatja.

A Zámbó családdal 2007-ben ismerkedtünk meg, amikor lapunkon keresztül kerestek nagymamát a gyerekeknek. Nos bár évekkel korábban a hajléktalansággal is megküzdöttek, a családbővítés csaknem akart sikerülni. Marika nemrég azonban felhívott: Isten teljesítette a vágyukat és idén már a nagyival ünnepelnek!

Álmodik a fenyves
Valamennyi fája,
Csillagot ragyogtat
Minden egyes ága.
Arany almát himbál
Csendesen és lágyan,
Mogyorót is zörget
Ezüst tarisznyában,
Piros cipellőt is
Ragyogtat vidáman.

Itt baba nevetgél,
Ott barika béget,
Angyalok repdesnek,
Hoznak ezer szépet.
Bevonják az erdőt
Fátyolos holdfénnyel,
Csillogó fonállal,
Reszkető sugárral,
Apró kis gyertyáknak
Szelíd mosolyával.

Egyszer csak megindul
A sok álmodó fa,
Ki kastélyba surran,
Ki pedig kunyhóba.