Semmelweis Ignác az anyák megmentője.

Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, Tabán, 1818. július 1. – Bécs-Döbling, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, az „anyák megmentője".

Jó megfigyelőképessége és tapasztalatai, valamint a statisztikai adatok helyes értelmezése alapján Semmelweis lényegében az aszepszist vezette be a szülészetben, ezzel jelentősen csökkentetve a gyermekágyi láz okozta halálozási arányt. Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot, tapasztalatai alapján, elméleti megalapozottság nélkül javasolta, osztályán előírta, jóllehet a kórokozó baktériumokat még nem ismerte.

Ismeretlen szerző: Advent

Az első gyertyát gyújtsuk azokért, akik már nem lehetnek velünk.
A bölcs szívű vénekért, az ártatlan elesettekért.
Azokért, akik úgy óvtak minket az elmúlástól,
hogy maguk múltak el. Legyen övék az első gyertyaláng.
Azoké, akiknek lábnyomaiban újra kisarjadt a fű,
újra születtek a fák, és minden, ami élet.
Az édesanyákért, a jóságért, és gyermekeikért,
akik továbbra is őrzik a szeretet hatalmát.
Az emberi mulandóság felett érzett bánat idején
sem szabad megfeledkeznünk róluk.

November 1-je Mindenszentek ünnepe, november 2-a Halottak napja. 


November 1-je Mindenszentek ünnepe, november 2-a Halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek - latinul: Festum omnium sanctorum - a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé.

Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk.

KOSSUTH LAJOS (1802-1894)

A köznemesi családból származó Kossuth Lajos édesapja példáját követte, amikor a neves eperjesi és sárospataki főiskolákon folytatott jogi tanulmányait befejezve 1823-ban Pesten ügyvédi vizsgát tett. Ezután nyolc esztendeig Zemplén vármegyében működött ügyvédként. 1832 végén egy főúr helyetteseként a pozsonyi országgyűlésre utazott. Ott szerkesztette az Országgyűlési tudósítások, majd a Törvényhatósági Tudósítások című lapot, melyben a reformellenzék céljait népszerűsítette.

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.

Hősök napja

A Hősök Napját minden évben május utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy „nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni.”

Gyóni Géza: Sirvers.

Hazai domb lesz vagy idegen árok
Bús sirom fűve amelyen kihajt,
Kopott fejfámon elmosódó írás
Bolygó vándornak ezt hirdesse majd:

Boldog, ki itt jársz, teérted is
Megszenvedett, ki lent nyugszik, a holt;
Véres harcok verték fel hírét,
De csak a béke katonája volt.

II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon


A „Totus Tuus – Egészen a Tiéd” II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik Magyarországra, ahol – mozgó templomként – hét napot tartózkodik, 2011. szeptember 12-21. között.

A gördülő katolikus emlékhely a boldoggá avatott Szentatyának, II. János Pál Pápának állít emléket. A lengyel vallási és vasúti különlegesség 2011. szeptember 12-én érkezik Párkányba, ahonnan a hajdanán volt igen rangos „Ezüst Nyíl” kormányzati motorvonat előfutója húzza ideiglenes állomáshelyére, a Magyar Vasúttörténeti Parkba.