Szeretettel köszöntelek a Hálaadás szeretet és ünnep klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hálaadás szeretet és ünnep klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hálaadás szeretet és ünnep klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hálaadás szeretet és ünnep klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hálaadás szeretet és ünnep klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hálaadás szeretet és ünnep klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hálaadás szeretet és ünnep klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hálaadás szeretet és ünnep klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Lendvai
István: A szent éj zenéje
Ez éjtszakán – örömek
áldott éjtszakája! –
fehéringes kis Jézus hegedülget,
és
megvert szívek fölneszelnek rája.
Ez éjtszakán, – ó
titkos-boldog éjfél! –
parázsló homlok, tört szem
kiderülhet
mélyszavú, édes, jézusi zenénél.
A
csillagok mind vidámak, fehérek,
az éjnek rontó babonája
nincsen:
szent pásztorálmot lát ma minden lélek.
Mert
szívek könnyes, szomorú utcáján
megáll a Gyermek kicsi fehér
ingben,
és hegedül a fenyők éjtszakáján.
Kisfaludy Károly: A szerelem
Minden földi
öröm bajjal párosodik,
Kívánatink tárgya csalóka
tünemény,
Víg kedvünk fájdalom tengerén hányódik,
Mely
ritkán érik meg a legigazb remény!
A tudomány elűz
annyi szép kényeket,
Édes öröm többször méregbe
rejtőzik,
Hatalom elöli az érzeményeket,
Erkölcs meleg
vérrel kínosan küszködik.
Míg a habzó
szív ver az ember mélyébe',
A hideg való azt soha be nem
tölti.
Új kívánat jő az elégség helyébe,
S a lelket
legédesb álmából felkölti.
|
|
|
Vörösmarty Mihály: A pókfi és szúnyog
A pókfi hálót szőtt magának a falon.
Körűle büszkén repkedett egy cincogó,
S csufolta a szorgalmas állat kis müvét;
Mivel belőle néhány gyenge szálakat
Kitéphetett. S már gondolá, hogy ő egész
Hálókat is fog eltapodni gőgösen.
Így új erőt vesz, csattogatja szárnyait,
És majd középig tolja döntő mellvasát.
De ott akadt: kicsiny párája nem birá
A nagy vitának tetteit, s midőn kevés
Váratra ismét hánykolódván még szorosb
Bilincsbe jutna, ím rohanva és sebes
Vágtatva jött már a hatalmas gyilkoló.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu