Magyarország himnusza

A Himnusz („Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.

A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben.

Január 22.     A magyar kultúra napja

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, és a pedagógusokat 1993-tól e napon tüntetik ki.

A Himnusz eredeti kézirata.

*

Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején

Ül a tél a hegy tetején.
Fehér kucsma van a fején.
A hátán meg fehér suba.
Készülődik a faluba.
Tápászkodik, fölkel s jövet
fehér terveket szövöget.
Szórja, hinti, hol elhalad,
két marokkal a friss havat.
Fehéredik domb és lapály.
Olykor-olykor a tél megáll.

Gondos gazdaként széttekint,
aztán munkába fog megint.
Ahol kilátszik a vetés,
vet oda egy marokkal, és
mire a mi falunkba ér,
mögötte már minden fehér.
Egy kicsit még tipeg-topog,
befagyasztja a patakot.

Gazdag Erzsi: Január

Január, január
Mindig hócsizmában jár
Jégbajusza, jégkabátja
Zúzmara a jóbarátja.

Január, január
Palotája nyitva
Jégtükörű padlóján
Korcsolyázik fiú, lány.

Áll a tánc, áll a bál
Kicsi szánkó csengve száll
Meg sem áll tán tavaszig
Mindaddig, míg havazik.

*

Csatlós András / tukudides: Tél

A fekete felhők
Meghozták a havat.
Nyikorogva sírnak
A talpaim alatt.

Hullik, hullik, hullik,
A szél meg csak rakja,
Bokorra és fára,
Vagy csak az aszfaltra.

Mintha meszelnének,
Szép lesz a természet.
Fehér paplan fedi,
Falut, várost, rétet.

Az utat kotorják,
A szorgalmas kezek.
Morogva szidják a
Havat és a telet.

A lombok helyén most
Hópihék csücsülnek.
Kárognak a vajuk
Befedték a födet.

Szeretem a telet!
Hóval fedett tájat.
A befagyott folyót
Havas fenyőfákat.

Szalai Borbála: Újévi kivánság

Tiktakolva
jár az óra –
pergeti a perceket,
mutatója
nesztelenül
éjfél felé lépeget.

Útra készen
áll az óév:
vállra vette batyuját,
szolgálatát
hamarosan
új esztendő veszi át...

Tizenkettőt
üt az óra –
s a várt vendég beköszön:
fenyőfákon
gyertyák gyúlnak -
minden csupa fényözön...

Hozzon ez az
új esztendő
mindenkinek örömet,
békességben,
boldogságban
nőjenek a gyerekek! 

*

Nagy László : Adjon az Isten

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne düljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett életet --
nekem a
kérés nagy szégyen,
adjon ugyis,
ha nem kérem.

*

Petőfi Sándor: KARÁCSONKOR
             

Énhozzám is benézett a karácson,
Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson
És rajta egy pár reszkető könyűt.

Menj el, karácson, menj innen sietve,
Hiszen családok ünnepnapja vagy te,
S én magam, egyes-egyedűl vagyok.

Meleg szobám e gondolattól elhül.
Miként a jégcsap függ a házereszrül,
Ugy függ szivemről ez a gondolat.

Hej, be nem így volt, nem így néhanapján!
Ez ünnep sokszor be vigan viradt rám
Apám, anyám és testvérem között!

Juhász Gyula: Betlehemes ének

Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
Ki Betlehemben született ez este
A jászol almán, kis hajléktalan,
Szelíd barmok közt, kedves bambinó,

Ó, emberek, gondoljatok ma rá:
Hogy anyja az Úr szolgáló leánya
És apja ács volt, dolgozó szegény
S az istállóban várt födél reájuk.

Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
A betlehemi kisded jászolára,
Amely fölött nagyobb fény tündökölt,
Mint minden várak s kastélyok fölött.

Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz,
A kerek föld mindegyik gyermekéhez
Egy üzenettel jött: Szeressetek!

Ez a Karácsony más lesz!

Ez a címe annak a cikknek amely megjelent a Blikk Nők újságban olasz Júlia kommentálásában.

A Szenteste  legtöbbeknek a hagyományról szól, egy komoly fordulat azonban az  ünnepeket is megváltoztatja.

A Zámbó családdal 2007-ben ismerkedtünk meg, amikor lapunkon keresztül kerestek nagymamát a gyerekeknek. Nos bár évekkel korábban a hajléktalansággal is megküzdöttek, a családbővítés csaknem akart sikerülni. Marika nemrég azonban felhívott: Isten teljesítette a vágyukat és idén már a nagyival ünnepelnek!