1946. augusztus 1-jén jelent meg a ma használatos forint a pénzforgalomban felváltva ezzel a hiperinflációs pengőt.
Egy kis történelem:

A pengő teljesen elveszítette az értékét, a II. világháború után addig sohasem látott mértékben inflálódott, tulajdonképpen percről percre nőtt az infláció, funkcióját nem tudta ellátni. A pengő szerepét a cserekereskedelem, az élelmiszer és a dollár vette át, így égető kérdéssé vált új, hiteles fizetőeszköz bevezetése.

A stabil forint megteremtése és az azzal járó népszerűség előnyét a politikai pártok is felismerték, a forint születése körüli bábáskodásban jelentős szerep jutott az „előnyös” helyzetben lévő Kommunista Párt (MKP): az ügy koordinálását a kommunista vezetésű Gazdasági Főtanács végezte.

Az 1946. augusztus elsején megjelent forint rövid időn belül beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A váltópénz elnevezése nem változott, maradt a pengő mellett is bizonyított fillér.

A pengő hiperinflációját mi sem jelzi jobban, mint hogy

(vagyis 400.000.000.000.000.000.000.000.000.000) pengőt ért.

Augusztus elsején a papírpénzsorozatból csak a 10 és a 100 forintos címlet jelent meg, a 20 és az 50 forintos címlet pedig később került ki a nyomdából.
Az 1946-ban megjelent forintbankjegy címletei fél évszázadon keresztül nem változtak, az 500 forintos bankjegy 1970-ben, az 1000 forintos 1983-ban, a további három nagyobb címlet (5000, 10.000, 20.000) pedig csak a rendszerváltás után jelent meg. Ennél gyakrabban változott a bankjegyen és az érmén szereplő címer.

     Kossuth-címer 1946-1949
    „Rákosi-címer” 1949-1957
     „Kádár-címer”  1957-1990
        koronás kiscímer 1990-

Idén 64 éves a forint.
A magyar fizetőeszköz a kerek évfordulók közül a 65 születésnapját valószínűleg megéri, a 70. születésnapja viszont bizonytalan…

Néhány a megjelent, azóta bevont, illetve valamilyen alkalomból kiadott forint bankjegy és érme érdekesség:

Szt. Erzsébet rózsacsodája 5.000 Ft