Alexandriai Szent Katalin ünnepe /November 25./

Szent Katalin a 12 segítő szent egyike. Állítólag Jeanne d'Arc egyik látomásakor az ő hangját is hallani vélte.

Az alexandriai keresztény szűz 310 körül halt vértanúhalált. A filozófia és a filozófusok védőszentje, a tanulásé és a tanulóké - főként a tanuló lányoké - továbbá a keresztény hitmagyarázóké, a könyvtárosoké és a könyvtáraké, a fiatal nőké és a dajkáké.

Életéről semmi biztosat nem tudunk. A róla szóló írások - melyeket a tudomány nem tart hitelesnek - azt állítják, hogy előkelő alexandriai családban született, Maxentius császár idejében.

Nagy buzgalommal tanult, tanulmányai során ismerte meg Jézus életét. Állítólag akkor tért keresztény hitre, amikor egy látomásában Szűz Mária jelent meg neki, karján a kisdeddel.

Maxentius császár (306-12) keresztényüldözéseinek kezdetén a tizennyolc éves szépség a császár elé kéredzkedett, s megszidta őt zsarnoki uralmáért. Katalin érveire a császár nem tudott válaszolni, ezért megbízott 50 tudóst, hogy térítsék vissza Katalint a rómaiak hitére. A legenda szerint az 50 okos ember azonban hiába próbálkozott. Katalin érvei mindannyiukat meggyőzték, s ők is áttértek a keresztény hitre. A császár ezért mindannyiukat máglyára küldte. Nem így Katalint, aki megtetszett neki. A lány azonban visszautasította a kegyetlen uralkodót. A császár ezért megkorbácsoltatta, majd börtönbe vettette Katalint.

Maxentius mikor otthonról eltávozott, felesége merő kíváncsiságból felkereste Katalint a börtönben. Az elkötelezett keresztény szűz őt is, és börtönének őreit is megtérítette. Ez már olyan súlyos bűn volt, hogy Katalinra halál várt. Katalinnak vastüskés keréken kellett volna kínhalált halnia, de a kerék a legenda szerint darabokra törött, a vasszögek pedig lehullottak róla. Ekkor Katalint lefejezték. Állítólag ekkor vér helyett testéből tejszerű folyadék ömlött. (Ezért is lett később többek között a dajkák védőszentje is.) Testét a monda szerint angyalok vitték fel a Sínai-hegyre, s ott temették el. Később emlékére kolostort és templomot építtettek.

Egyes feltételezések szerint 547-ben Justinianus császár rendelte el , hogy a hegy csúcsán építsenek monostort szerzeteseknek. Katalin testét pedig a VIII. vagy a IX. században vitték fel ide.

A művészetek általában fiatal és szép lányként ábrázolják, vagy a vastüskékkel kivert kerékkel, amint a kerék éppen kettéhasad.